Békés megyei cégek – A cégkereső portál

Békés megye

Békés megye az ország dél-keleti részén, az Alföld tengersík vidékén fekszik. Románia határolja dél-keletről, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye északi szomszédjai, míg nyugaton Csongrád megye határolja. A megye székhelye Békéscsaba.

Domborzat

Békés megye az ország egyik legmélyebben fekvő területe. Domborzata egyenletes síkság. Tengerszintfeletti magassága 81 és 106 méter között váltakozik. A terület legalacsonyabb pontja Szarvas és Békésszentandrás között van, ami alig éri el a 80 métert. Legmagasabb pontja a Csanádi háton található. A területet a Körösök és a Berettyó, valamint holtágaik színesítik.

Éghajlat

Békés megyében a nyarak melegek és tikkasztóak, a telek viszont hidegek és zimankósak. Az éves csapadékmennyiség jelentős, 550-600 mm körül van. Az ország átlagához viszonyítva magas a napsütéses órák száma.

Történelem

A honfoglalás után Gyula törzs telepedet le a megye területén. A feudális államszervezet, ami Szent István király idején szilárdult meg, Békés megye részén kicsit később alakult ki. A 13. században jelentős, több száz faluból álló lakott terület jellemezte a vidéket, azonban a tatárjárás során Békés megye egyes részei teljesen elnéptelenedtek. A gyulai vár a 15. században épült, ami ma Európa egyetlen épségben megmaradt gótikus téglavára. Felépítése után nem sokkal megyeszékhely lett Gyula, majd 1566-ban elfoglalták a törökök. A török hódoltság időszaka még nagyobb kárt okozott a térségben, mint a tatárjárás. A Rákóczi-szabadságharc után magyarok, románok, szlovákok és szerbek telepedtek a kihalt területekre. Békés megyében nem voltak komoly harcok az 1848-49-es szabadságharc idején, azonban mégis mély nyomokat hagyott a terület lakóiban. A nagy fejlődési hullám a kiegyezés után érte el Békés megyét. Komoly út- és vasút építések folytak ekkoriban, de az egészségügy és az oktatás is kiépült. A mezőgazdaságon belül az élelmiszeripar volt jelentős, ami a mai napig meghatározó a megye életében. Az I. világháború után a gazdasági lehetőségeitől lett megfosztva az ország. Az 1950-es szervezkedések idején alakult ki a megye mai területe, és ekkor kapta meg a megyeszékhelyi posztot Békéscsaba.

Gazdaság

Békés megye legfőbb kincse a kiváló minőségű termőföld, így érthető, hogy az országos átlaghoz képest többen dolgoznak a mezőgazdaságban. Az országban termelt gabona 10%-át itt aratják. Napraforgó-termesztés és állattenyésztés terén is jeleskedik a megye. Világszerte ismert és kedvelt étel a csabai és a gyulai kolbász, a szarvasi pulykatermék és az orosházi virsli. Zöldség- és gyümölcstermesztésben is jeleskedik a terület. Közkedvelt a medgyesegyházi dinnye, és a méhkeréki uborka, a világhírű békési pálinkáról nem is beszélve. Tradícionális iparágaknak számítanak a megyében a nyomdaipar, a téglaipar és az élelmiszer-feldolgozóipar, de új iparágak is megjelentek az elmúlt időszakban, ilyen például a háztartási vegyipar.

Népesség

Több mint 366.000 lakosa van Békés megyének, aminek körülbelül a 6%-a nemzetiségi. A magyarok mellett szlovákok, románok, szerbek, romák és németek lakják a területet.

A természet kincsei

Körös – Maros Nemzeti Parkot 1997-ben alapították meg, az ország 7. nemzeti parkjaként. Az 50.000 hektáros területével az ország egyik legjelentősebb védett területe több megyébe is átnyúlik, igazgatósága Szarvason található. Kiemelt jelentőségű területek a parkon belül a Körös – vidéke, a dévaványai és a biharugrai területek, valamint a vésztőmágori és bélmegyeri puszták. A Körös – Maros Nemzeti Parkban számos olyan növény- és állatfaj él, ami sehol máshol az országban nem található meg. Ilyen veszélyeztetett növény például az erdélyi héricsé és a bókoló zsálya. Az állatállomány jelentős részét madarak teszik ki. A nemzeti parkban él a kislile, a daru és a haris székicsér. Emlősök közül kiemelten fontos a földi kutya. A lepkék egyik legveszélyeztetettebb fajának, a nagy sziki bagolylepkének is itt található a természetes élőhelye. A Dévaványai Túzokrezervátumban Európa legnagyobb túzokpopulációja él. A Körös – völgy egyik legszebb része az úgynevezett Aranyos, ami már majdnem trópusi esőerdővé nőtte ki magát.

Termálfürdők

Aki Békés megyében jár, annak érdemes ellátogatni az egyik termálfürdőbe, ugyanis a forró kőzetekből kiáramló hévizek számos betegséget hatásosan gyógyítanak. Szarvason, Gyomaendrődön, Dévaványán, Füzesgyarmaton, Gyulán, Békéscsabán és Gyopárosfürdőn is kiváló minőségű termálfürdők várják a gyógyulni és pihenni vágyókat.

Horgászparadicsom

Békés megye az ország egyik legnagyobb horgászparadicsoma. A térség vizeiben amúrt, süllőt, csukát, keszeget, pontyot és busát is lehet fogni. A tiszta vizű Körösökben pedig nem csak halászni, hanem fürödni is lehet.

Békés megye legfőbb látnivalói

• Gyulai vár
• Bolza – Kastély – Szarvas
• Wenckheim – kastély – Szabadkígyós
• Szarvasi Arborétum
• Rágyánszky Arborétum – Orosháza
• Mezőhegyesi ménes
• Munkácsy Mihály Múzeum – Békéscsaba